BÁNKFALVA ÉS KÖRNYÉKE
- Bánkfalva – Csikszentgyörgy - „Boldogasszony” Kápolna - Oriás tető (1297 m) – Havas tető (1253 m) - Erős tető– Adorján fürdő – Bánkfalva (félnapos túra)
Látnivalók:
Adorján fürdő
Szövő mûhely
Gótikus erődtemplom
Kürtöskalács sütés
Szállás : Nyirő Panzió Bánkfalva
LELŐHELY:
www.karpattour.ro/gyalogcsikkorul.htm
Csíkszentmártont észak felé elhagyva, 4 km után az "Akókapu" útelágazása következik. A nyárfasorral szegélyezett út Bánkfalvára, az első fiság-völgyi faluba vezet. Az út bal oldalán bújik meg Kotormány, amelynek csak templomtornya (épült 1640-ben) kandikál ki a kopasz dombok közül.
Az 1567-es pápai adóösszeírásban külön faluként van bejegyezve Bánkfalva, Ittkétfalva és Kotormány. Feltételezhető, hogy ezek mint apró települések Csíkszentgyörgy tízeseiként már jóval előbb megvoltak. Bánkfalva kápolnája (Szent János) 1700-ban épült. A falu keleti határában, az Egyházas-patak völgyében néhány borvízforrás körül épült Adorján-fürdő, amely a környék kellemes, kempingezésre is alkalmas helye.
A XX. század elejétől a túl népes Gyímes-völgyéből többen is letelepedtek Bánkfalva és Szentgyörgy határába, ahol így né-hány új telephely létesült (Csinód, Eperszék, Gyürke).
LELŐHELY:
www.szistvan.hu/~balintis/1998/telepul/alcsik.html
Csíkbánkfalva (Bancu)
Csíkszeredától 17 km-re fekszik. Megközelíthető Csíkszereda felől előbb a 12-es országúton, a Nagymezőn át, majd ebből a balra elágazó 123C megyei úton. Ezenkívül Csíkszentmártonból, a 123B megyei úton (az Áj-patak mentén halad felfelé) érhető el. Szorosan összenőtt a tőle északra fekvő Csíkszentgyörggyel. A határt a két falu között a templom és az Egyház-pataka jelöli ki. 1898-ban törzskönyvezik Bánkfalva néven. Ekkor Csíkszentgyörgyhöz tartozó település volt. Lakossága 1992-ben 1.344 fő volt, 2 román kivételével mind magyarok.
Csíkbánkfalva a Fiság-pataka völgyében fekszik. A falu keleti felében, az Alsóköves saroknál, a Békás és a Radovány-patakok folyása mellett, a Gönczéd nevű büdösköves borvízforrást már Benkő Károly (1853, 28. és 131.) is jelezte. Vize akkoriban világosszürke színű volt és jó szem erősítőnek tartották. Ezenkívül ismeretes az Édesbükke vasas borvízforrás is. Keleten a határ a visszakebelezett havasokig és Csügés hegyi telepig tart.
Szent János tiszteletére épült kő kápolnája 1700-ból való.
Ha a 123C megyei úton haladunk, az első kis falucska balra Kotormány.
Gyalogtúrák
Séta a csíkszentgyörgyi borvízfürdőhöz
LELŐHELY:
www.cchr.ro/jud/turism/hun/3/32/32csikbankfalva.html
Csíkbánkfalva (románul Bancu, korábban Lassice) falu RomániábanHargita megyében. Közigazgatásilag Csíkszentgyörgyhöz tartozik.
Fekvése
A falu Csíkszeredától 17 km-re délkeletre a Fiság-patak völgyében fekszik.
Nevének eredete
Nevét Bánk nevű alapítójáról kaphatta. Mai jelzős magyar nevét 1911-ben kapta.
Története
Területe ősidők óta lakott. A falu keleti végén neolitikumi település nyomait tárták fel. 1910-ben 1495, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésigCsík vármegyeKászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1344 lakosából 2 román kivételével mind magyarok voltak.
Látnivalók
- Keleti határában az Egyházas-patak völgyében borvízforrások körül
épült Adorjánfürdő. 1947-ben létesítette Adorján Albert helyi lakos.
- Szent János kápolnája 1700-ban épült.
LELŐHELY:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADkb%C3%A1nkfalva
Csíkszentgyörgy (Ciucsângeorgiu)
Írta: Administrator
2008. július 26. szombat, 14:36
Csíkszentgyörgy (Ciucsângeorgiu)
Csíkszeredától 22 km-re terül el, a Fiság völgyében (ez a Csíki-havasokból, Szellő hegy és a Gyürke tető - 1369 m - közelében ered), 757 m tszf. magasságban. Kiterjedését tekintve Hargita megye második legnagyobb községe (Kászonaltíz után). Ide tartozik: Csíkbánkfalva, Csobános, Egerszék, Gyürke, Kotormány, Ménaság, Ménaságújfalu és Pottyond. Fő termény a burgonya, a cukorrépa és a búza. Hegyvidéki legelőin az állattenyésztés jelentős. Csíkszentgyörgy falu lakossága 1992-ben 1.960 fő volt, 3 román kivételével mind magyarok. Megközelíthető a 12-es országút felől a Ménasági úton (123C megyei út), illetve Csíkszentmárton felől a 123B megyei úton (Bánkfalva felől).
A falutól keletre a Magyarós-hegy (1360 m) emelkedik. Tőle északra, a határ felé van a Sóvető, ahol a székelyek hátukon hozták a sót Moldvából.
Római katolikus plébániatemplom Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Nagyságban a csíkrákosi banderiális templom után következik. Alcsík egyik legszebb és méreteiben is legnagyobb és egyik legrégebbi gótikus temploma. A templom 757 m tszf. magasságban látható, bástyás várfal, lőréses kőkerítés övezi (5-6 m magas). Szentélye gótikus bordázatú nagyobb méretű boltívvel. A templomhoz szorosan kapcsolódik a Szent Rózsafüzér kápolna.
A temetőben áll Szent Anna kápolna, melyet a Szent Kereszt emlékezetére szenteltek fel.
A Pósahegyi Nagyboldogasszony kápolna Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként van nyilvántartva. A Kápolnahegyen vagy Kálvárián a Nagyboldogasszony kápolnája látható, 945 m magasan. A kápolnához közel egy helyet Paphalálának neveznek. A tatárok elől két pap egy borsika bokorba bújt el, de megtalálták és megölték őket. Keletre, az Óriás vagy Nyíres tetején is emelkedik egy kápolna.
Ortodox kápolna (Biserica Sf. Gheorghe) és temető. A templom kőből épült a 18. században. Benkő Károly is említi az 1853-ban megjelent munkájában. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemléképületként tartja nyilván.
Nevezetes épületek, a népi építkezés emlékei: 68. szám alatti paraszti gazdaság(ház, csűr), 69. sz. ház, kapu, csűr, Vitás János háza (96. sz.): 1683-1901 között épült faház, székely kapu (1858), Albert József háza (257. sz.): a 19. században épült. Czitco Regina kapuja (159. sz.) 1812-ben készült. 179. sz. alatti bennvaló: paraszti gazdaság a 19. századból (ház, csűr, kút). Gáll Endre kapuja (350. sz.) 1824-ből, Gáll József háza (605. sz.), 1822-ből. Márton Ferenc (1884-1916) festő háza (394. sz. alatt), székely kapu 1868-ból. Tamás Ferenc háza (588. sz.): ház, konyha, csűr, székely kapu - a 19. század végéről. 615. sz.: ház a 19. századból és csűr. 616. sz.: ház a 19. századból, kapuval. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) a fentieket műemléképületként tartja nyilván.
Gyürke - Egerszék - Csinód (Ghiurche, Eghersec, Cinod)
Csíkszentmártonból keletre haladva a 123-as megyei úton, előbb Egerszék, majd a kis hegyi tanya, Gyürke közelíthető meg. Ez az út vezet a moldvai Dormányba (Dărmăneşti).
Gyürke(Ghiurche) Csíkszentgyörgytől 24 km-re fekszik. Csíkszentgyörgy községhez tartozó szórvány. 1992-ben 9 lakója volt, melyből 2 román, 7 magyar.
Egerszék(Eghersec). Csíkszentmártontól 24 km-re fekszik az Egerszék-pataka völgyében és ugyancsak Csíkszentgyörgy község szórványtelepülése. Csíkszentmárton felől, a 123-as megyei úton közelíthető meg. Északon az Egerszék 1241 m magas csúcsa, délkeleten az Akolbérc (1164 m), míg délen a Fenyőfeje (1137 m) emelkedik. 1992-ben 322-en lakták a települést, két román kivételével mind magyarok voltak.
Csinód (Cinod) Az Uz-patak völgyében fekszik a 123-as megyei út mentén. Patakjai: Katirésze-pataka, Őrház-pataka, Aklosbérce-pataka és a Nagylenes-pataka.
Csobános vagy Csobányos (Ciobăniş)
Csíkszentgyörgytől 32 km-re fekszik. A Csobános-patak mentén fekszik, Bákó megye határán. Csíkszentgyörgy község tartozéktelepülése, hegyi tanyája. Ménaságújfaluból közelíthető meg, lakóinak száma 31 fő, mind románok.
Néphagyomány.1994 farsangján még ismeretes volt az ördöngözésnek nevezett elnépiesedett Lázár-dráma (a vetélkedő játékban az ördögök és az angyal vetélkednek az ember lelkéért). Más neve: ördögfarsangolás, dúsgazdagolás.
Kotormány (Cotormani)
A 9-es községi úton érhető el, a 123C megyei úttól balra (északnyugatra) kanyarodva. Csíkszeredától 14 km-re fekszik. A falu lakói úgy tudják, hogy Ménaság és Kotormány az első települések voltak Alcsíkon. Orbán Balázs Bánkfalva egyik tízedeként és a "bő búzájú" melléknévvel írta le. 1896-ban a kis falu búzája aranyérmet nyert a budapesti kiállításon. 1898-ban törzskönyvezik Kotormány néven és ekkor Csíkszentgyörgyhöz tartozó település volt. Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnáját 1640-ben emelték. A Csíkszentgyörgy községhez tartozó kis falu lakóinak száma 1992-ben 69 lélek volt, mind magyarok. Egykori erdői helyett ma kaszálók vannak. A muzsdák ma is jól látszanak. Nevére több népies magyarázat maradt fenn (a falu fekvéséből - kotort völgyben - adódó név talán elfogadhatóbb). Van temploma (tszf. magassága 723 m), 30 háza, a faluban három székely kapu látható. A Nyergeli keresztnél (Mindszent felé) hadbavonulási gyülekezőhely volt. Arról is nevezetes, hogy 1848-ban a faluban volt Alcsík hadipénztára. A Luca napi népszokás mellett fennmaradt még a tollfosztás és a fonó.
Gyalogtúra során megtekinthető a Fiság menti település-fűzér, az édesbükki borvízforrás, az egyházaspataki (volt Adorján) borvízfürdő, Egerszék, Csinód csángó települések, havasi tanyák.
Forrás: www.cchr.ro
Csíkszentgyörgy (Ciucsângeorgiu)
Csíkszeredától 22 km-re terül el, a Fiság völgyében (ez a Csíki-havasokból, Szellő hegy és a Gyürke tető - 1369 m - közelében ered), 757 m tszf. magasságban.
Kiterjedését tekintve Hargita megye második legnagyobb községe (Kászonaltíz után). Ide tartozik: Csíkbánkfalva, Csobános, Egerszék, Gyürke, Kotormány, Ménaság, Ménaságújfalu és Pottyond. Fő termény a burgonya, a cukorrépa és a búza. Hegyvidéki legelőin az állattenyésztés jelentős. Csíkszentgyörgy falu lakossága 1992-ben 1.960 fő volt, 3 román kivételével mind magyarok. Megközelíthető a 12-es országút felől a Ménasági úton (123C megyei út), illetve Csíkszentmárton felől a 123B megyei úton (Bánkfalva felől).
A falutól keletre a Magyarós-hegy (1360 m) emelkedik. Tőle északra, a határ felé van a Sóvető, ahol a székelyek hátukon hozták a sót Moldvából.
Római katolikus plébániatemplom Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Nagyságban a csíkrákosi banderiális templom után következik. Alcsík egyik legszebb és méreteiben is legnagyobb és egyik legrégebbi gótikus temploma. A templom 757 m tszf. magasságban látható, bástyás várfal, lőréses kőkerítés övezi (5-6 m magas). Szentélye gótikus bordázatú nagyobb méretű boltívvel. A templomhoz szorosan kapcsolódik a Szent Rózsafüzér kápolna.
A temetőben áll Szent Anna kápolna, melyet a Szent Kereszt emlékezetére szenteltek fel.
A Pósahegyi Nagyboldogasszony kápolna Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként van nyilvántartva. A Kápolnahegyen vagy Kálvárián a Nagyboldogasszony kápolnája látható, 945 m magasan. A kápolnához közel egy helyet Paphalálának neveznek. A tatárok elől két pap egy borsika bokorba bújt el, de megtalálták és megölték őket. Keletre, az Óriás vagy Nyíres tetején is emelkedik egy kápolna.
Ortodox kápolna (Biserica Sf. Gheorghe) és temető. A templom kőből épült a 18. században. Benkő Károly is említi az 1853-ban megjelent munkájában. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemléképületként tartja nyilván.
Nevezetes épületek, a népi építkezés emlékei: 68. szám alatti paraszti gazdaság(ház, csűr), 69. sz. ház, kapu, csűr, Vitás János háza (96. sz.): 1683-1901 között épült faház, székely kapu (1858), Albert József háza (257. sz.): a 19. században épült. Czitco Regina kapuja (159. sz.) 1812-ben készült. 179. sz. alatti bennvaló: paraszti gazdaság a 19. századból (ház, csűr, kút). Gáll Endre kapuja (350. sz.) 1824-ből, Gáll József háza (605. sz.), 1822-ből. Márton Ferenc (1884-1916) festő háza (394. sz. alatt), székely kapu 1868-ból. Tamás Ferenc háza (588. sz.): ház, konyha, csűr, székely kapu - a 19. század végéről. 615. sz.: ház a 19. századból és csűr. 616. sz.: ház a 19. századból, kapuval. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) a fentieket műemléképületként tartja nyilván.
http://www.szekelyszallas.hu/content/view/104/43/lang,hu/
GPS lista
Csíkszentgyörgy-templom...............................................46°18.334 N, 025°56.892 E
